Bő hétmilliárd forintnyi kártérítést követel miatta a volt partnerétől.
A techipari társaihoz hasonlóan az Apple is szeret a környezetvédelmi és fenntarthatósági erőfeszítéseivel kampányolni, már évek óta dolgozik például azon, hogy a lehető legtöbb nyersanyagot visszanyerje a gazdasági totálkáros, esztétikai okokból eladhatatlan, vagy az elavultságuk miatt már senkinek sem kellő kütyüiből. Az újrahasznosítási munka elvégzését erre szakosodott cégekre bízza, 2015 januárja és 2017 decembere között a kanadai GEEP számára olyan félmillió eszközt adott át megsemmisítésre és újrahasznosításra.
A The Logic jóvoltából kiderült, hogy egyáltalán nem rózsás a cégek közti helyzet: az Apple nem minőségi vagy gazdaságossági okból nem újította meg 2018-tól a GEEP-pel való szerződését, hanem ipari méretű lopás miatt, a közelmúltban pedig kártérítési pert is indított a cég ellen.
Az idén januárban beadott perirata alapján az újrahasznosító cégtől százezernél is több iPhone, iPad és Apple Watch kütyü került vissza a piacra, noha egyrészt az Apple fizetett a megsemmisítésükért, másrészt pedig egy részük a nem hivatalos javítások miatt akár veszélyes is lehet a fogyasztókra.
A bírósági iratok szerint a GEEP számára átadott, LTE modemes eszközök 18 százaléka az állítólagos megsemmisítésük ellenére később mobilhálózatokra csatlakozott, a csak wifis eszközök esetében pedig meg sem tudja mondani az Apple, hogy mennyi kerülhetett vissza a piacra.
A GEEP nem tagadja, hogy valóban ipari mennyiségben loptak hulladékkezelésre átadott eszközöket a raktáraiból, azonban állítása szerint három dolgozójának a magánakciójáról volt szó, nem maga a cég áll a háttérben. Emiatt pert is indított a kérdéses személyek ellen, ami érdekes, hiszen lopások esetén a rendőrségen szokás feljelentést tenni.
Az Apple 31 millió kanadai dollárt, olyan 7,1 milliárd forintot szeretne visszakapni a GEEP számára kifizetett munkadíjból, az ügy jogi útra terelésének pedig részben az az oka, hogy a gyártó szerint a tolvajok a hulladékfeldolgozó cég felsővezetői voltak.
Nem raktárosok vagy takarítók fosztogattak ész nélkül, hanem a nagyfőnökök.
Ez rögtön sejteti, hogy miként lehetett egyáltalán ekkora rablást végrehajtani: két naptári évvel és százezer eszközzel számolva napi 137 ellopott eszköz az átlag. Életszerűtlennek tűnik, hogy ebből semmi sem tűnt fel a GEEP biztonsági szolgálatának.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!
