Az ügy azért is kapott nagy visszhangot, mert polgárjogi aktivisták és civil szervezetek tiltakoztak az Egyesült Államokban, mert szerintük az amerikai cégnek sokkal inkább transzparensnek kell lennie azzal kapcsolatban, hogy konkrétan miért távolítottak el bizonyos alkalmazásokat még a december 31-i határidő lejárta előtt, ugyanis erről az Apple egyáltalán nem nyilatkozott világosan az érintett fejlesztőknek, szoftverkiadóknak.
Az amerikai technológiai cég korábban azzal védekezett, hogy a helyi szabályok vonatkoznak rá, de ennek ellenére is néha megtámadja a kínai kormány ilyen jellegű rendelkezéseit.
Az Apple végre felzárkózott azokhoz a szabályozásokhoz, amelyeket Kína számos Android-áruházában már érvényben tartanak.
– hangsúlyozta Craig Chapple, a Sensor Tower piackutató cég elemzője.
A cég már egy ideje nyomást érezhetett a kínai hatóságok részéről, amelyek évek óta egyre erőteljesebben érvényre juttatják ezeket a szabályokat.
– tette hozzá Chapple.
Ez már nem játék
A Qimai kutatócég elemzése szerint az Apple szilveszterkor mintegy 46 000 alkalmazást távolított el az App Store-ból, ezek 85 százaléka játék volt. A törölt címek között olyan nagyobb nevek is szerepeltek, mint az Ubisoft-féle Assassin’s Creed Identity és az NBA 2K20 kosárlabda-szimuláció.
Kína négy évvel ezelőtt egy olyan törvényt vezetett be, amely szerint a játékoknak hivatalos engedélyszámot kell megadni ahhoz, hogy az országban értékesíthessék őket.
A külföldi cégeknek egyben a játékok közvetlen értékesítését is megtiltották,
és arra kötelezték őket, hogy a helyi forgalmazó cégekkel működjenek együtt.
Ez egyébként a „hagyományos” videójáték-iparban teljesen megszokott procedúra: a közepesnél nagyobb játékkiadók szoftvereit Magyarországon is helyi forgalmazó cégek értékesítik. Egészen más a helyzet persze az App Store-on vagy a Google Playen keresztül vásárolható játékokkal, amelyeknél a territoriális forgalmazás a legtöbb országban nem gyakorlat, illetve egyáltalán nem „kötelező”.
Nehéz Kínába bejutni
Még ezen a hivatalos úton is nehéz az országba játékszoftverrel bekerülni. A kínai Nemzeti Sajtó- és Kiadványügyi Hivatal honlapján az olvasható, hogy az idén csak 97 videójáték-importengedélyt adott ki, amelyek közül bőven volt olyan is, ami játékkonzolokra, és nem okostelefonos alkalmazásokra szólt.
Ami az Apple-t illeti, az amerikai cég még a tavalyi év elején jelezte, hogy be fogja tartani majd a július 31-i határidőt – eddig kellett ugyanis leszednie a kínai áruházából a szóban forgó alkalmazásokat –, de később ezt meghosszabbította december 31-re.
Az App In China disztribútorcég nyilatkozta, hogy a kiadók korábban kihasználtak egy kiskaput, amely miatt az iPhone-gyártó kérte ugyan a kínai kormány által kiadott fejlesztői licencszámot, de valójában nem ellenőrizte azt, tehát bármilyen számot be lehet küldeni a rendszerébe.
A Sensor Tower marketingcég szerint egyébként az Apple tavaly, karácsony előtt sem volt azért „szívbajos”: 2020-ban már legalább 94 000 alkalmazást távolított el kínai áruházából.
A Google már „nem játszik”
A Google-t mindez azért sem érinti, mivel az országon belül értékesített Android-eszközök nem használják a Play Áruházat a Kínát ért szankciók miatt, és a helyi piacterek már megtették a saját lépéseiket, hogy megfeleljenek a helyi szabályzatnak.
A játékok mellett a kínai cenzorok tiltják a csalást, pornográfiát, prostitúciót, szerencsejátékot és erőszakot tartalmazó alkalmazásokat is, továbbá azokat is, amelyekben politikailag érzékeny információk vagy más, illegálisnak ítélt tartalmak találhatók. Még így is rejtély, hogy például a TripAdvisor nevű amerikai utazási alkalmazás miért került bele a tiltottak listájába, pedig azt még tavaly december elején eltávolították az App Store-ról.
Az Apple nem elég átlátható
Egyébként pontosan ez a probléma: bár az Apple rendszeresen közzéteszi az alkalmazások eltávolításának számát az országban, ugyanakkor nem nevezi meg az érintett termékeket. Az egyik washingtoni székhelyű civil szervezet, a Campaign for Accountability szerint a cégnek sokkal nyitottabbnak kell lennie cselekedeteivel kapcsolatban.
Nem egyezik az Apple által közzétett, évente eltávolított alkalmazások száma a Kínából hiányzó, de más piacokon gyakran előforduló alkalmazások sokkal hosszabb listájával.
– állítja Michelle Kuppersmith, a Campaign for Accountability vezetője.
Ez az ellentmondás azt mutatja, hogy a politikailag érzékeny alkalmazásokat nagy számban vonják vissza a China App Store-ból. Amennyiben pedig az Apple úgy dönt, hogy enyhíti a cenzúrával szembeni ellenállását annak érdekében, hogy hatékonyan versenyezhessen a kínai piacon, akkor átláthatónak kell lennie a döntés kapcsán.
– tette még hozzá Kuppersmith.
Az Apple legutóbb december 21-én reagált az ügyre a Wall Street Journalnek:
Az Apple gondosan tanulmányozza ezeket a kéréseket (amelyeket a kínai hatóságoktól kapnak az eltávolításokra vonatkozóan – a szerk.), valahányszor megkapjuk őket, és gyakran vitatjuk és nem értünk velük egyet. Bár a végső döntések néha ellentétesek a kívánságainkkal, mi mégis úgy gondoljuk, hogy ügyfeleinket akkor tudjuk a legjobban kiszolgálni, ha az országban tudunk maradni, és hozzáférést biztosítunk számukra olyan termékekhez, amelyek révén világszínvonalú adatvédelmi védelemmel tudjuk támogatni az önkifejezést.
