Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb mérföldkövéhez ért az Apple: a cég már nyáron beszámolt róla, hogy rövidesen mobileszközei mellett számítógépeit is ARM-alapú processzoraival szereli fel, most pedig a várakozásoknak megfelelően be is jelentette első, PC-kbe szánt processzorát, valamint három, a chipnek otthont adó számítógépet. Az SoC első körben az Apple belépő eszközeiben, két új MacBookban és egy Mac Miniben bukkan fel.
Az M1 néven érkező chip (az „M” természetesen a Macre utal) nem csak az Apple első személyi számítógépekbe szánt processzora, de egyben az első, 5 nanométeres gyártási eljárással készült PC-s lapka is. A tetemes, 16 milliárd tranzisztort felvonultató chip összesen nyolc CPU magot kínál. A lapka az iPhone 12-ben található A14-nél már megismert elemekre épít, csupán a konfiguráció, illetve a paraméterezés tér el. Ennek megfelelően kettő helyett négy darab nagyteljesítményű (Firestorm), illetve négy, a hatékony működésre fókuszáló (Icestrom) mag található a chipben. Az Apple bármiféle szerénység (meg persze konkrétumok) nélkül azt állítja, hogy a Firestorm a jelenlegi leggyorsabb processzormag a piacon. Az Icestrom számszerű teljesítményéről nem esett szó, annyi azonban kiderült, hogy a Firestorm fogyasztásának nagyjából tizedéből képes „kimagasló teljesítményt” nyújtani. Az Apple szerint ugyanis a hatékonyságra kihegyezett négy mag hozza a tavaszi Airekben található kétmagos/négyszálas Intel Ice Lake processzorok teljesítményét, lényegesen alacsonyabb disszipáció mellett.
Az Apple szerint jelenleg az M1 kínálja a leghatékonyabb működést (performance-per-watt), amely az 5 nanométeres csíkszélességet tekintve nem tűnik elrugaszkodott kijelentésnek. A cupertinóiak állítják, 10 wattos fogyasztási keretet alapul véve az M1 kétszer nagyobb teljesítményre képes a referenciaként használt ismeretlen Intel vagy AMD chiphez viszonyítva, miközben a névtelen x86-os processzor maximális számítási teljesítményét a disszipáció negyedéből képes produkálni. Az Apple szerint egyszálas teljesítményt tekintve még nagyobbat ugrott a hatékonyság, amely háromszor kedvezőbb az elődökhöz képest. Az, hogy vállalattól megszokott elnagyzolt állítások mögött pontosan mi rejtőzik, csak a független tesztekből derülhet majd ki.
A lapkában persze nem csak a CPU található, az Apple a GPU-t, illetve a korábban megismert gépi tanulásos gyorsítót, a Neural Engine-t sem hagyta ki. Az M1-be egy nyolcmagos, 128 darab végrehajtóegységet tartalmazó, 2,6 teraflopsos grafikus egység került, amely az Apple szerint a piac jelenlegi leggyorsabb integrált megoldásának tekinthető, melynek hála képes kiváltani a belépőszintű diszkrét GPU-kat. A különféle végrehajtóegységek mellé PCIe Gen4 vezérlőt, illetve ezzel összefüggésben a Thunderbolt 3 támogatást kínáló USB4 kontrollert is integrálta az Apple, mellyel akár 40 Gbps is lehet a csatlakoztatott külső eszköz kapcsolatának sebessége. Végül, de nem utolsó sorban az összes lehetséges, a rendszer működéséhez szükséges egyéb vezérlőt is a lapkába pakolta az Apple, melynek tokozására még a memória is felfért. A Macek szempontjából új megközelítésnek hála a különféle részegységek egyetlen nagy és egységes memóriaterületben (Unified Memory Architecture) dolgozhatnak, amely bizonyos esetekben mind a végrehajtás sebességére, mind pedig annak hatékonyságára kedvező hatással lehet.
HELLO M1, VISZLÁT AKTÍV HŰTÉS
Elsőként a MacBook Air kapja meg a gyártó új lapkáját – persze külsőre most sem lesz könnyű megmondani, hogy házon belül fejlesztett processzor dolgozik a vékony notebookban, dizájn terén ugyanis szinte semmit nem változik a készülék az előző modellhez képest. Utóbbi rajtja egyébként nem is volt olyan régen, az Intel lapkákkal szerelt utolsó variáns idén márciusban mutatkozott be.
A gép méretei azóta semmit nem változtak, az alumíniumból mart ház legvastagabb pontján továbbra is 1,61 centiméteres, illetve mérlegen 1,29 kilogrammot nyom. A 13,3 hüvelykes IPS kijelző is megőrizte 2560×1600 pixeles felbontását, noha ahhoz már a MacBook Pro szériához hasonlóan a P3 színskála támogatása is párosul. Az M1-nek hála az Apple szerint az új modell az inteles elődhöz képest 3-szoros CPU és 5-szörös GPU teljesítményt ígér. Az új MacBook Airből kétféle kiadás érkezik majd, az izmosabb variáns teljes értékű, 8 CPU és 8 GPU maggal dolgozó M1 lapkával, a szerényebb verzió integrált GPU-ja viszont csak 7 aktív maggal operál – órajeleket a gyártó sajnos most sem árult el.
Az aktív hűtés, azaz a ventilátor eltűnt a gépből, amely ezzel teljesen hangtalan működést ígér – cserébe viszont, akárcsak az iOS-es eszközökön, itt is előfordulhat, hogy hosszabb ideig tartó, nagy igénybevétel esetén a rendszer visszaveszi a teljesítményt a túlzott melegedés megakadályozása végett. Az M1 lapka mellé igény szerint 8 vagy 16 gigabájt LPDDR4X RAM választható, a tárterületről pedig alapesetben 256 gigabájtos SSD gondoskodik, amelynek kapacitása akár 2 terabájtig feltornázható – a gyártó természetesen már minden komponenst az alaplapra forraszt, így az utólagos bővítésről teljesen le kell mondani.
A készülék oldalain továbbra is két USB-C aljzatot találunk, noha azok a Thunderbolt 3 mellett már az USB4 szabványt is támogatják, illetve a 3,5 milliméteres jack aljzat sem maradt le a gépről. Az univerzális USB4-nek hála a DisplayPort kimenet is támogatott, ezen keresztül a notebook új SoC-jével akár 60 hertzes 6K kijelzőt is meg tud hajtani – például az Apple meglehetősen drága Pro Display XDR monitorát.
A legújabb MacBook Air megőrizte az előd 49,9 Wh kapacitású akkuját – abból viszont az Apple ígérete szerint az új processzornak hála lényegesen hosszabb üzemidőt tud kifacsarni: a korábbi modell 11-12 órájához képest a cég már nem kevesebb mint 15 órás webböngészésről 18 óra videólejátszásról beszél. Az új MacBook Air november 17-től vásárolható meg, bruttó 430 ezer forintos indulóáron.
DUPLÁZOTT ÜZEMIDŐ
Eggyel izmosabb opciót jelent az ugyancsak 13,3 hüvelykes MacBook Pro, amely külsőre szintén a megszólalásig hasonlít az előző generációra, amitől a dizájn mellett a új Airével azonos kijelzőt, az 58,2 Wh-s akkut, az 1,56 centis vastagságot és az 1,4 kilogrammos tömeget is megörökölte. A motorháztető alatt persze itt is az Apple M1 lapka teljesít szolgálatot (a CPU és GPU esetében is 8-8 aktív maggal), továbbra is ismeretlen órajelek mellett, az új MacBook Pro esetében ugyanakkor már aktív hűtés párosul hozzá. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbira az esetelegesen magasabb fogyasztási keret, vagy a számítási teljesítmény fenntarthatósága miatt volt-e inkább szükség. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a MacBook Próba került M1 nagyobb TDP-ből gazdálkodhat, ami a magasabb disszipáció mellett természetesen nagyobb számítási teljesítményt is jelenthet.
A notebook az új MacBook Airhez hasonló memória- és tárhelyopciók mellett érhető el, illetve itt sem marad el az akkus üzemidő terén tapasztalható látványos ugrás. Míg a készülék Intel processzorral szerelt elődjénél 7 óra böngészést és 10 óra videólejátszást helyezett kilátásba az Apple, az új, M1-es kiadás mindkét értéket egészen brutális 10 órával fejeli meg, a gyártó tehát az új modellel 17 óra böngészést és 20 óra filmnézést ígér. A gép oldalain a MacBook Airével megegyező csatlakozókínálatot találunk, azaz két Type-C (USB4) és egy 3,5 milliméteres jack aljzatot.
Az új MacBook Pro is november 17-én kerül a boltokba, bruttó 550 ezer forintos árcédulától – a korábbi pletykákkal ellentétben a 16 hüvelykes, saját processzorral szerelt variánst a cég egyelőre nem mutatott be.
ASZTALI KOMPAKT
A sort az Apple legújabb asztali gépe, a Mac Mini zárja. A külső megjelenés és méretek itt is megegyeznek az elődével (amely 2018 végén debütált), a motorháztető alatt azonban természetesen már az M1 dolgozik, aktív hűtéssel és talán tágabb fogyasztási kerettel – igaz az Apple az új Mini érkezésével egy korábbi modellt még megtart kínálatában, méghozzá a hatmagos Inteles variánst.
A RAM és tárhelyopciók itt is a két notebookéhoz hasonlóan alakulnak, és sajnos már itt is mindent az alaplapra forraszt a gyártó – szemben a Mac Miniktől megszokott korábbi gyakorlattal. A csatlakozópaletta két Thunderbolt 3/USB4 támogatással szerelt Type-C aljzatból, egy HDMI 2.0 portból, két USB-A csatlakozóból egy egy gigabites Ethernet aljzatból áll – és akárcsak MacBookok, az új Mac Mini is megbirkózik az gyártó Pro Display XDR monitorával A Mac Mini az új modellek legolcsóbb darabja, az (szintén november 17-től) bruttó 310 ezer forintos indulóáron vásárolható meg.
STARTVONALNÁL A BIG SUR
Mindeközben a macOS legújabb, Big Sur néven ismert 11.0-s verziója is rajthoz áll, a nyáron bemutatott rendszer hivatalosan november 12-én válik elérhetővé – természetesen már az új M1 chipekhez is támogatást hozva. Az utóbbi lapkákkal szerelt gépeken a rendszer az iOS-es, illetve iPadOS-es alkalmazások natív futtatását is lehetővé teszi (amennyiben ehhez a fejlesztő hozzájárul), illetve mint az korábban már kiderült, a macOS megjelenését is közelebb hozza a mobilos rendszerekéhez, többek között azokéhoz hasonló értesítési központtal.
A Big Sur holnaptól ingyenesen elérhető lesz a támogatott Macekre, azaz a 2013-as vagy újabb MacBook Air, a 2015-ös és újabb MacBook, a 2013 végi, illetve annál frissebb Macbook Pro, a 2014-es és újabb Mac Mini és iMac, a 2017-es és frissebb iMac Pro, illetve a 2013-as és annál újabb Mac Pro modellekre.
MI LESZ AZ X86-TAL?
Fontos kérdés az x86-os alkalmazások futtatása. Az Apple gondolt erre, a korábbi átállásról sokak számára ismerős Rosetta ugyanis egy második verzióval újjáéledt, tehát (elméletben) semmi akadálya nincs annak, hogy az ARM-os Macek x86-os alkalmazások futtassanak (macOS alatt). A támogatás azonban ebben az esetben is kérdéses, a Rosetta első verzióját ugyanis nagyjából 5 év után 2011-ben lelőtte az Apple, mely alapján az x86-os kompatibilitás sem tarthat majd örökké. Az egyelőre nem világos, hogy más szereplőkhöz (pl. Microsoft) hasonlóan az Apple elárulja-e, hogy pontosan meddig nyújt támogatást, dátum hiányában ugyanis már nem éri meg pár évnél hosszabb időre inteles Macben gondolkozni.
Utóbbit erősíti, hogy hogy az Apple az átállás megkezdésével kimondva kimondatlanul a szoftverek ARM-os verziójára fókuszál, amit idővel minden bizonnyal a fejlesztők is követni fognak. Craig Federighi korábbi szavai szerint ez már el is kezdődött, az Apple macOS-es alkalmazásai ugyanis egytől egyig natívan futnak ARM-on. Federighi szerint ehhez mindössze a legújabb Xcode-ra van szükség, amely egyaránt képes elkészíteni az alkalmazás x86-os és ARM-os binárisát, így a legtöbb fejlesztőnek legfeljebb néhány nap extra munkát jelenthet az átállás.
