Nem csak a távközlési vállalatokra hárulna a vezetékes és mobil infrastruktúra fejlesztésének terhe a jövőben Európában. Az Európai Bizottság széleskörű konzultációt indított annak felmérésére, hogy ki állná a szükséges gigászi infrastruktúra-beruházások költségét?
A február 23-án indított és egészen május 19-ig nyitott konzultáción bárki elmondhatja véleményét az igen költségesnek ígérkező infrastrukturális beruházások finanszírozásának kérdéséről, legyen szó informatikai vállalatoktól vagy az EU egyszerű állampolgárairóls.
A számla felosztásáról az uniós jogszabályjavaslatokat készítő, így az ügyben kulcsfontosságú szerepet betöltő Európai Bizottság pontos elképzelésekkel ezidáig nem szolgált. Meg nem erősített hírek szerint a szervezet hajlik arra az elsősorban a telekommunikációs cégek által sugalmazott megoldás felé, hogy a szolgáltatásaikkal mérhetően a legnagyobb adatforgalmat generáló tech cégek fizessék ki a mobil és a vezetékes infrastruktúra fejlesztési költségeinek zömét. Ez a szigorúan nem hivatalos lista szerint az Alphabetnek (Google), az Amazonnak, az Apple-nek, a Metának (Facebook, Instagram) a Microsoftnak és a Netflixnek fájhatna igazán.
A kérdés azonban az: hogyan lehet jogszabályban pontosan és a bíróság előtt is védhető módon meghatározni a „nagy adatforgalom generálása” minősítést? Hol húzódik az az adatmennyiség-határ, mely dönt a kötelezőnek ígérkező pénzügyi hozzájárulásról? Hogyan lehet megakadályozni, hogy az említett, a világ gazdasága szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatásokat is nyújtó cégek egyszerűen továbbterheljék az ügyfeleikre, így az EU állampolgáraira a fejlesztési költségeket? Azt a Bizottság is elismeri, hogy “összetett kérdésről van szó, amely a tények és számadatok átfogó elemzését igényli, mielőtt döntés születne a további intézkedések szükségességéről”.
További részletek talán már hétfőn kiderülnek, amikor Thierry Breton, az EU belső piacaiért felelős biztos előadást tart a barcelonai Mobile World Congressen, a távközlési ipar legnagyobb éves rendezvényén. A helyszínválasztás megint csak azt a feltételezést erősíti, hogy a Bizottság kész magáévá tenni a telco-cégek érvrendszerét a kérdésben.
A számla felosztásáról az uniós jogszabályjavaslatokat készítő, így az ügyben kulcsfontosságú szerepet betöltő Európai Bizottság pontos elképzelésekkel ezidáig nem szolgált. Meg nem erősített hírek szerint a szervezet hajlik arra az elsősorban a telekommunikációs cégek által sugalmazott megoldás felé, hogy a szolgáltatásaikkal mérhetően a legnagyobb adatforgalmat generáló tech cégek fizessék ki a mobil és a vezetékes infrastruktúra fejlesztési költségeinek zömét. Ez a szigorúan nem hivatalos lista szerint az Alphabet-nek (Google), az Amazonnak, az Apple-nek, a Meta-nak (Facebook, Instagram) a Microsoftnak és a Netflixnek fájhatna igazán.
A kérdés azonban az: hogyan lehet jogszabályban pontosan és a bíróság előtt is védhető módon meghatározni a „nagy adatforgalom generálása” minősítést? Hol húzódik az az adatmennyiség-határ, mely dönt a kötelezőnek ígérkező pénzügyi hozzájárulásról? Hogyan lehet megakadályozni, hogy az említett, a világ gazdasága szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatásokat is nyújtó cégek egyszerűen továbbterheljék az ügyfeleikre, így az EU állampolgáraira is a fejlesztési költségeket?
