Mára az emberiség technológiai fejlettsége eljutott odáig, hogy képesek vagyunk a szó szoros értelmében istent játszani. Kedvünkre módosíthatjuk az élőlények génkészletét, ezzel akár új fajokat létrehozva vagy éppen teljes populációkat elpusztítva. Holnapután című rádióműsorunk friss részében erről az ijesztő új technológiáról, a génmeghajtásról beszélgetünk a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjével, Fidrich Róberttel.
Az adás apropóját a Fenntarthatóság Felé Egyesület által közzétett – általuk fordított – videó adja, melyben számos neves tudós és szakember tekinti át a génmeghajtásnak nevezett új technológiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és veszélyeket. Ahogy az adásból kiderül, a génmeghajtás a génmódosítás olyan új módszere, mely lehetővé teszi, hogy felülírjuk a természetes öröklődés szabályait. Bár az ember mindig is hatással volt a környezetére, beleavatkozott a működésébe, de egészen a legutóbbi időkig ez inkább helyben okozott problémát. A gene drive módszerével az ember szintet lép: képessé váltunk ökoszisztéma-léptékben befolyásolni az életet.
Ezáltal akár teljes élőlény-populációkat, sőt akár fajokat is meg tudunk változtatni vagy akár elpusztítani
– mondja vendégünk, Fidrich Róbert „Fidusz”.
Ahogy a podcast-felületeken is elérhető adásunkban elhangzik, a technológiát első körben olyan kártevők ellen kívánják alkalmazni, mint például a maláriát okozó szúnyogok. Az alkalmazás ebben az esetben a faj teljes kiirtását jelentené, de mindenféle méreganyag vagy permetezés nélkül: az állatok genetikai kódját úgy módosítanák, hogy a születő utódok túlnyomórészt hímek legyenek, így a nőstények néhány generáció alatt (ami a trópusi szúnyogok esetében mindössze néhány hónap) teljesen eltűnnének. Ha nincs utód, akkor nincs, aki terjessze a maláriát, a probléma pedig megoldódott – gondolhatnánk.
Csakhogy az ökoszisztéma borzasztóan komplex rendszer, minden hatással van mindenre, és akár egyetlen faj kihalása is dominószerű összeomláshoz vezethet. A maláriát terjesztő szúnyog, illetve a lárvája előkelő helyet foglal el az érintett régiók élelmiszerláncában, halak, madarak és más rovarok tucatjai függnek tőle.
Persze a gene drive használata nem néz ki szükségszerűen így minden esetben, a lényege viszont minden helyzetben ugyanaz: adott gének örökítésének biztosítása, ezzel pedig más gének, más tulajdonságok felülírása. Hozzá kell tenni, hogy a probléma nem magának a technológiának a léte, sokkal inkább az, hogy még nagyon új, így hosszabb távú hatásait és következményeit nem ismerjük. Ennek ellenére – ahogy ez a fenti videóból is kiderül – kicsit úgy viselkedünk vele, mint az édességboltba beszabadult kisgyerek.
Ahogy az adásban elhangzik, olyan problémákra, mint például a malária, léteznek más, hatásos megoldások, melyek nem feltétlenül járnak beláthatatlan, ökoszisztéma-szintű következményekkel. Ráadásul például a malária esetében úgy beszélünk egy „mindent megoldó” technológiáról, hogy a helyieket, az érintett országok és területek lakóit senki nem kérdezte meg arról, hogy egy potenciálisan borzasztó következményekkel járó megoldás árán akarnak-e megszabadulni a betegségtől.
A Holnapután legfrissebb adásából kiderül, mi is pontosan a gene drive, és azt is megtudjuk, hogy miért finanszírozza több hadsereg is a vele kapcsolatos kutatásokat. Tarts velünk minden vasárnap 11-től a Petőfi Rádión, illetve keresd a Greendex podcastjait az Apple-podcaston, a Spotify-on és a többi nagyobb szolgáltatónál!
