Nagyapád még láthatott olyat, ami nem fért be a kapun, te meg már nem csak egyszerű telefont, hanem számítógépet vágsz zsebre.
A számítástechnika drámai tempóban fejlődött tanterem és szoba méretű számítógépektől egészen addig, hogy ma már zsebre vágod az eszközt, okostelefon formájában. És még így is NAGYON le vagy maradva azokhoz a gépekhez képest, amiket tudományos vagy big data körökben, esetleg ipari körülmények között használ a világ. Pedig
a „lakossági” technológiák változása is nagyon szembetűnő.
Nézd, ezen az 1960-as években készült képen egy akkori csúcsszámítógépet kézbesítenek, a kelet-angliai Norwich Polgármesteri Hivatala számára, míg alatta egy mai, kereskedelmi forgalomban kapható alaplap látható, ugyanannál a kapunál:
Forrás: Science Of The Universe
Talán mondani sem kell, hogy az alsó, zsebre vágható eszköz kapacitása messze meghaladja a felsőét. Szemléletes fotók, pedig nem is nagy a kontraszt ahhoz képest, amennyit az első számítógépek óta változott a világ. Íme az úttörő eszközök és paradigmaváltó alkotóik:
Konrad Zuse és a Z1
A német tudós a szülei nappalijában rakta össze az első, már programozható számítógépet, 1936-ban. Fémtányérokból, szegecsekből, filmekből állt össze, és bár a legkorábbi modelljei megsemmisültek a II. világháborúban, az utána épített Z1-ek elhozták Zuse számára a digitális számítógép feltalálója címet.
John Mauchly és az ENIAC
A mai számítógépek elődjének tartott ENIAC sokkal nagyobb, kb. tanterem méretű számítógép volt. Az amerikai fizikust a hadsereg kérte fel az eszköz megépítésére, és ahhoz képest, hogy 1943-ról beszélünk, elismerésre méltó, hogy másodpercenként már többezer számítást hajtott végre.
Neumann János és az EDVAC
Fájdalom, de a magyar matematikus (az alábbi fotón középen) szerepét ritkán említik külföldön az ehhez hasonló összeállításokban, holott nélküle sosem készült volna el az első általános felhasználásra is alkalmas, tárolt programokkal rendelkező gép, az EDVAC. A végül 1945-ben legyártott, „már csak” szobányi eszközhöz vezető út az ő tanulmányával és a benne leírt „Neumann-elvvel” indult.
JOHNNIAC, az első asszisztens
1954-ben készült el és kb. akkora volt, mint egy szekrénysor a nappaliban, viszont a bútornál jóval többet, két tonnát nyomott. A RAND kutatói számára épített számítógép egészen sokáig, 13 évig működött, ami egy mai modern eszköztől is megsüvegelendő teljesítmény lenne.
Programma 101 – amikor minden megváltozott
Az elavult pénztárgépre emlékeztető komputer 1965-ben tette lehetővé, hogy a számítástechnika végre elhagyja a laboratóriumok és intézmények falait, hogy végre a hétköznapi emberek is élvezhessék az előnyeit. Az olasz fejlesztésű készülék ugyan nehéz volt és csak papírtekercsre firkálta fel a számításokat, legalább bárki használhatta, így fontos úttörő, hiszen vele született meg a PC gondolata.
A „pre Apple” Xerox Alto
Ez az először 1973-ban kiadott gép annyira a Macintosh elődje, amennyire csak lehetséges, hiszen maga Steve Jobs jelölte ki mintaként az Apple mérnökei számára. A két cég között köttetett megállapodás értelmében az Alto technológiájának tovább gondolásával született meg az Apple Lisa, majd a Macintosh rendszer.
Dögnehéz drágaság: az első Mac
A személyi számítógépek piacának talán legnagyobb áttörését a Macintosh 1984-es megjelenése jelentette. Mindössze kilenchüvelykes kijelzőjével és tízkilogrammos tömegével csúcs darabnak számított, ami meglátszott az árán is: 2.495 dollárért vesztegették. Ez ma 7.150 zöldhasú, vagyis kb. 2,7 millió forint lenne.
Compaq, PowerBook, Vaio, IBM és a többiek
Az Apple ’80-as években elért hardverforradalma után egymást követték az események:
- 1986-ban jött a Compaq, benne az első Intel 80386 chippel,
- 1988-ban az Apple tett egy nem túl sikeres próbát a NeXT Cube-bal, aztán
- 1991-ben megérkezett az Apple első laptopja, a PowerBook,
- 1996-ban a tripla interfésszel rendelkező, elsőgenerációs Sony Vaio,
- 1998-ban az iMac G3, amiben már volt USB port,
- 2000-ben Japánban elkészült az első kamerás mobiltelefon,
- 2005-ben a Lenovo megvette az IBM-től annak PC-részlegét, így egyenes út nyílt a ThinkPad laptopok felé,
- 2007-ben az Amazon piacra dobta a Kindle e-book olvasót (benne SD kártyával),
- szintén 2007-ben történt, hogy bemutatkozott a világnak egy projektecske, amit ma iPhone-nak hívunk – ezzel elindult az érintőkijelzős telefonok korszaka,
- 2008-ban felrobbantotta a piacot a MacBook Air, hogy utána már mindenki csak papírvékony laptopot akarjon és
- 2010-ben kijött az első iPad, ami többezer további táblagép-koncepciót szült.
Az utolsó nagy mérföldkő óta eltelt 12 év a korábbi nagy eredmények döbbenetes léptékű tovább fejlesztésével telt, és a csillagászati lehetőségek nem késztetik a világot arra, hogy valami merőben eltérőre vágyjon, például egy akkora ugrásra, ami a PC és az okostelefon között történt. Jelöltek persze vannak,
a lényegében elérhető felhőalapú technológiáktól a még jó darabig csak kutatási és ipari célú kvantumszámítógépekig,
de egyelőre kérdéses, hogy ezek mikor válhatnak tömegcikké. A VR-technológiát támogató hardverek nyilván hamarabb fognak széles körben is elterjedni, de a lelkesedés ezek iránt – hogy is mondjam? – langyosabb annál, amit tíz éve vártunk tőlük.
Csak legalább visszafelé ne induljunk el:
Visszalépés? – Így futtatja a játékokat 2022 átlagos számítógépe
