Steven Paul Jobs az informatika történetének a legmeghatározóbb alakja. Nem volt jólképzett, nem indult előnnyel, nem támogatta senki! Volt egy célja, volt egy elképzelése, és ezek a gondolatok mindig két lépéssel mindenki előtt jártak.
A gyermekkor
Steve 1955. február 24-én született San Franciscoban, Californiában. Mindkét szülője diák volt, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák volt, nem tudta vállalni a nevelését. Egy éves kora előtt örökbe fogadta egy gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Steve a mai napig őket tekinti valódi szüleinek, jóllehet a minimális szintű kapcsolatot a mai napig fenntart valódi szüleivel és azok későbbi gyermekeivel. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez.
Cupertino Middle Schoolba és Homestead High Schoolra járt a kaliforniai Cupertinóban. Egy iskolai szervezésű látogatás révén jut el először a Hewlett-Packard cég kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, aminek a világa azonnal megragadja. Tizenhárom éves korában, elsőéves középiskolásként itt vállal nyári munkát, elektronikai lapkákat szerel össze.
Tizenhat éves korában találkozik az egyik legjobb barátjával és partnerével, Steve Wozniakkal, aki szintén a Hewlett-Packardnál dolgozott. Később együtt üzleteltek az illegális “kék dobozok”-kal, amelyek használatával ingyen lehetett telefonálni.
A középiskola elvégzése után, 1972-ben Jobs filozófiát és üzleti kultúrát kezdett tanulni a portlandi Reed Főiskolán, Oregonban. Az első év után Jobs otthagyta a főiskolát, hogy karriert csináljon az elektronikai iparban, mint kis videojátékok tervezője az Atarinál. Ekkor jött rá, hogy az ő hivatása a számítógép programozás.
A főiskolai évek a rövidségük dacára meghatározóak lettek: az itt elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai, nyilatkozta egyszer Jobs.
Beindul a cég
1974 őszén újra kapcsolatba lépett Steve Wozniakkal és más számítógép-megszállottakkal egy Szilícium Völgybeli “Homebrew Computer Club” találkozón.
Az Atarinál vállalt technikusi állás monoton munka, egyre kevésbé köti le, a kor szavának engedelmeskedve spirituális megtisztulásért és feltöltődésért elvonul egy időre Indiába. Visszatérve folytatta a munkáját az Atarinál. Egy játékchip kifejlesztésén dolgozik itt újra együtt Wozniakkal, a lehetetlennek tűnő munkát el is végzik, de a beígért díjazás töredékét kapják csak meg. Emiatt mindketten a szakítanak a céggel.
Apple Computer kezdetei
Az ekkor huszonegy éves Jobs megtudja, hogy Wozniak tervezett egy gépet saját használatra. Amint megismerte, meggyőzte Wozniaket, hogy alapítsanak egy vállalatot, és vigyék piacra a számítógépet. Az Apple Computer Co.-t 1976. április 1-jén társulásként alapítják meg. Bár a kezdetben csak nyomtatott áramköri kártyák gyártását és eladását tervezik, végül mégis egy teljes gépet alkotnak meg, és így azzal lépnek be a PC-üzletbe. Az első, az Apple I néven forgalmazott gépet 666.66 $-os áron kínálták, mivel Wozniak szeretette a számjegyeket ismételni, főleg ha fáradtabb volt.
A gép sikert aratott, és a munkához az 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett látogatás újabb lökést is ad. Steve ekkor jön rá, hogy a jövő számítógépeinek kisebbeknek, olcsóbbaknak és könnyebben kezelhetőbbeknek kell lenniük. Azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először.
Ez a felfedezés döbbentette rá Jobsot arra, hogy ahhoz, hogy ő legyen a legjobb a piacon, egyesítenie kell az ő üzleti képességeit Wozniak számítástechnikai tudásával.
Egy évvel később továbbfejlesztve az első gépüket, elkészítették az Apple II-t, amely már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére, amitől gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint az elődje és sok más korabeli modell.
Felismerték, hogy merre halad a számítástechnika, és ahhoz, hogy meghatározó szereplői legyenek a piacnak, fel kell venniük a versenyt a gyorsan fejlődő Microsofttal.
Az egyre növő céghez tapasztalt vezető kell. 1983-ban Jobs a céghez csábítja John Sculleyt a Pepsi-Colától, hogy Apple ügyvezető igazgatójaként dolgozzon. Az általa meghonosodó üzletvitel jót tesz az eladásoknak, de számos későbbi probléma forrása is lesz, hogy a Sculley szemében a termék eladása fontosabb, mint a termék valódi értékei.
1984-ben Jobs és Wozniak megépítették az addigi legjobb gépet, a Macintosht. Ez a modell volt a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek őse. A Macintosh az Apple Computerst a számítógépipar csúcsára juttatta.
Sok követőjük akadt, aki a jövő látóját, egyfajta prófétát látott Steve-ben, akinek tetszett is ez a szerep. Hajlamos volt kinyilatkoztatásszerű megnyilvánulásokra, és néha úgy viselkedett, mintha a jövőbe látna. A cég gyors és meglepő sikerei ezt sokak szemében alá is támasztották.
A gyorsan jött siker nem tett jót Steve-nek. A fejlesztőgárdáját megosztotta, felesleges rivalizálásra sarkallta a cég munkatársait. A magánéletében sem tudott úrrá lenni a problémákon.
A cég egyre jobb befektetés lett, viszont a növekedéshez tőkét adó részvényesek képviselői nem szívlelték a bemutatók vadul lelkesedő közönségét, és az nemritkán agresszív reklámkampányt, amit főleg a nagy kék IBM ellen folytattak. Egyre több szakmai harcban is alulmaradt Jobs, az átcsábított fejlesztőkkel szakmailag nem tudta felvenni a lépést, például Jef Raskin lett a valódi szakmai irányító.
A NeXT
Amikor az eladások kissé visszaesnek, az okokat feltárandó megbeszélések során 1985-ben az cég igazgatótanácsával szemben elvesztett hatalmi harc után lemondott az Apple elnöki tisztjéről, öt másik programozóval otthagyták a céget, és alapítottak egy új high tech vállalatot, a NeXT-et. Egy éven belül Jobs és a társai olyan fejlesztésekkel rukkoltak ki, melyekkel a programozási idő a töredékére csökkent. Ez volt az egyik legforradalmibb újítás a számítástechnikai piacon, mely lehetővé tette a gyorsabb, megbízhatóbb, könnyebben karbantarthatóbb és hatékonyabb programozást, mely jelentős anyagi megtakarítást tett lehetővé, és a NeXT-et a leggyorsabban fejlődő vállalattá tette. Az igen fejlett rendszerek viszont nem voltak piacképesek, mivel jóval megelőzték a kor igényeit, ahogy Steve az Apple Lisa gépe is gyakorlatilag üzleti kudarc lett, mivel ára miatt nem volt versenyképes az ekkor már a piacot elárasztó IBM PC klónokkal szemben. A NeXT kínálta e-mail, a beágyazott grafikai és audió lehetőségeivel jócskán megelőzte a korát, nem volt rá fizetőképes kereslet, mondhatnánk.
A relatíve drága NeXT alig fogyott. Nagy lökést adott viszont, hogy a Tim Berners-Lee fejlesztette World Wide Web rendszer a CERN-ben egy NeXT munkaállomáson futott.
A visszatérés
A rossz belső vezetés miatt az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXT-tel való közös fejlesztésekben látta a kiutat. Egy puccsnak is beillő vezetőségi ülésen gyakorlatilag száműzik az aktuális vezetést, és Jobsot kérik fel az ügyvezető igazgatói munkákra. A feladata nem egyszerű: a végveszélyben lévő cég fejlesztéseiről kell döntenie, mit folytassanak, mit állítsanak le. A munkatársak állandó rettegésben vannak, nem lehet tudni, hogy másnaptól kire nincs szükség. A valóság persze más volt, Jobs ritkán hozott azonnali döntéseket, de egy maroknyi áldozat elég volt ahhoz, hogy rettegésbe tartsa az egész vállalatot.
Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései, technológiájának nagy része az Apple termékekben él tovább, ami vállalatnak jelentősen növelt eladásokat eredményez, ami a talpraállás után már a az új termékek kifejlesztését és megjelentését is eredményezi. Ezekkel tovább erősödik a cég; és immár évek óta újra igen innovatívnak tartják Apple-t.
Persze a siker nem jár következmények nélkül: évekig próbálták Jobsra rábizonyítani rosszakarói, hogy a piaci érték alatt jutott az Apple 7,5 millió részvényéhez, és ezzel adóveszteséget okozott az államnak. A pert 2006 végén zárták csak le.
Pixar és Disney
1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, ami Pixar Animation Studios névre átkeresztelve vált ismertté, és ő lett a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar kreatív főnöke John Lasseter, akinek vezetése alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos egész estés rajzfilm. Az igen eredményes vállalkozásból is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ez nem sikerült. Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Companyben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese.
A közelmúlt és a jövő
Sokan a számítógép- és szórakoztató iparok vezető alakjának tartják ma is, egyike a Szilícium Völgy meghatározó egyéniségeinek. Embereknek a cégnél nagyon vegyes érzéseik voltak, mindenkit rettegésben tartott valamivel, és úgy érezték, hogy egyfajta megkönnyebbülés lenne, ha a eltűnne. De másrészt Jobs iránt hihetetlen tiszteletet éreztek, és mindenki nagyon gondterhelt volt, hogy mi fog történni a vállalattal a látnok nélkül, az alapító nélkül, a karizma nélkül. nyilatkozta például Larry Tesler Apple-től való távozásakor. Az Apple soha nem heverte ki azt, hogy elvesztette Steve-et; Steve volt a szív és lélek és hajtóerő, mondta Andy Hertzfeld.
A fenti érzések a cégen belül fennmaradtak, így amikor ténylegesen visszatér az Apple-höz, mindenki újra a megváltást várja tőle, és nem is csalódnak. A céget sikerül megmenteni a csődtől, majd talpra állítania, és mára már újra meghatározó szerepet kezd betölteni.
A mentő ötlet a zenei piacra való belépés lett, az új termék, az iPod, nemcsak divatcikk lett, hanem a teljes zenei piac átalakulását eredményezte, de ez már egy másik történet.
A magánélet
Jobs első gyermeke az 1978. május 17-én született Lisa Brennan-Jobs, akinek édesanyjával ugyan nem kötött házasságot, de a kapcsolatot ápolták. Ma már nehéz eldönteni, de valószínűleg Lisa lett az ugyanekkor debütáló Apple gép névadója, és Steve úgy is tekintett a gépre, mint második gyermekére. Steve jelenleg is házasságban él, három gyereke van.
Steve Jobs lelkes Beatles rajongó, de emellett kedveli Bachot és a más klasszikus zenét.
Jobs szigorúan véve nem vegetáriánus, bár nem eszik szárnyas vagy emlős húst, viszont fogyaszt halat. A visszafogottabb élet részben a 2004-ben ismertté vált, hasnyálmirigyében talált rosszindulatú daganattal való küzdelmével is magyarázható. Szerencsére ezt a ritka, kevésbé agresszív típusú daganatot 2004. július 31-én Jobsból el tudták távolítani, és nem igényelt kemoterápiát vagy sugárterápiát. Ennek ellenére kisebb tőzsdei vihart kavart vékony, majdnem sovány megjelenése és szokatlanul közömbös hangja a 2006-os Apple évi Worldwide Developers konferencián, ahol megint felröppentek a betegségéről szóló híresztelések. Ezt a cég szóvivői azóta is folyamatosan cáfolják.
A vég
2011. augusztus 25-én hajnalban egy rövid levélben bejelentette lemondását az Apple vezérigazgatói posztjáról. HelyétTim Cook, az Apple értékesítésért felelős alelnöke, illetve Jobs hosszú betegszabadságai alatt a vállalat operatív vezetője vette át. Jobs nem távozott az Apple-től, megmaradt az igazgatótanács elnökének és Apple-alkalmazottnak.
2011. október 5-én, családtagjai körében, békességben hunyt el.
Szólj hozzá!